Ostoba sztereotípiáról, netán tudományosan igazolható tényről van szó? Darwintól kezdve sokakban felmerült a kérdés...

Génhiba miatt terjedtek a szőkék? Egy Nagy-Britanniában folytatott génkutatás eredményeképp a szőke, kék szemű nő típusa Észak-Európában alakult ki a jégkorszak végén, mint egy evolúciós tévedés, amelynek célja a feltűnéskeltés volt a kevés férfiakért folytatott versenyben. 10–11 ezer évvel ezelőtt ugyanis kizárólag sötét hajú és szemű emberek rohangásztak a tundrákon.

Az élelemért folytatott vadászatban sok férfi odaveszett, így a nők szinte vadásztak a nemzőképes férfiakra. A párharcban kifejezetten előnyt jelentett a szőke fejszőrzet, kutatók szerint így esett, hogy Észak- és Kelet-Európát egyik pillanatról a másikra ellepték a szőkék.

Az ókori Rómából erednek a viccek

Az ókori Rómában kisebb vagyont ért a germán rabszolganők hajából készült paróka, később pedig citrom, bor és hamu keverékével ők is kiszőkítették a hajukat, bár ez eleinte csak a prostituáltakra volt jellemző. (A mai szőke nős viccek megvető stílusa innen eredhet.) A reneszánsz korszakban szintén különböző növényi anyagokkal és a nap erejével érték el a kívánt színt.

Darwin nem talált rá magyarázatot

Hogy sikert vagy szerencsétlenséget jelent-e, ezzel a kérdéssel már Darwin is foglalkozott. A tudós a Fajok eredete című művének megjelenése után tíz évvel próbálta megfejteni, hogy a hajszínnek van-e szerepe a partnerválasztásban. A Bristoli Királyi Kórházból kapott adatokkal végül Darwin nem igazán tudott mit kezdeni, a statisztika ugyanis elég ellentmondásosnak bizonyult: eszerint az akkoriban házasságban élő nők 52 százalékának sötét volt a haja, és csak 15 százalék volt szőke. Az egyedülállók közül viszont 39 százalék volt sötét hajú és 22 százalék a szőke. Ennek hatására a tudós fel is adta azon elmélet bizonyítására tett kísérleteit, miszerint a szőke nők sikertelenségük miatt lassan eltűnnek a Föld színéről.

A férfiak inkább szőke nőt képzelnek el maguknak szexuális partnerként: a Portsmouth Egyetem kutatása szerint úgy vélik, hogy a szőkék nagyon jók az ágyban. Erre 26 százalék szavazott, míg a vörösek 22, a világosbarnák 20, a sötétbarnák pedig csak 10 százalékot kaptak. A fekete hajszínt egyszerűen kihagyták. Amikor az úriemberek azzal a kérdéssel szembesültek, hogy karrierépítés szempontjából kit vélnek esélyesebbnek, 31 százalékkal a sötétbarna hajú lányok győztek, míg a szőkék 26 százalék, a vörösek pedig 9 százalék szavazatot gyűjtöttek. Az egyetem pszichológusa szerint a férfiak összességében mégis a barna hajú nőkhöz vonzódnak – bennük látják a biztonságot és az anyát. Ami a szőkék sikerének magyarázatát illeti (amire Darwin nem jött rá az adatokból), a válasz nem túl bonyolult. A kutatók arra figyeltek fel, hogy a legtöbb nő hajszíne minden szülést követően sötétedik egy árnyalatot. Ebből pedig arra következtetnek, hogy a fiatalabb és kevesebb gyereket nevelő nő alkalmasabb a férfi génjeinek sikeres átöröklésére és ezen jel követése bele van építve a férfiak agyába, de a kialakult sztereotípiák – miszerint a szőke nő csak az ágyba való – erősen befolyásolják a viselkedésüket. Thierry Meyer, a párizsi Nanterre University professzora szerint így válnak butává azok a férfiak, akik hisznek abban, hogy a szőke nő ostoba.

200 év múlva kihalnak a szőke hajú nők?

A szőkék a mai kutatókat is annyira foglalkoztatják, hogy tucatnyi csoport boncolgatja mostanában is a nagy kérdést és szerintük is kérdőjeles a jövőjük. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint például még mindig nagyon kevesen rendelkeznek a természetes szőkeséget meghatározó génnel, így arra tippelnek, hogy nagyjából 200 év múlva tényleg eltűnnek. Az ENSZ egészségügyi szervezetének tanulmánya szintén hasonlóról számol be, mégpedig, hogy az utolsó szőke 2202-ben fog megszületni Finnországban.

Forrás: www.delmagyar.hu